26.fejezet

Együtt a legjobb

Repülőre szálltunk, és este fél 8 körül értünk a szállodába, melynek neve mellett 4 csillag díszelgett. A taxiból egyből futárok szedték ki a cuccaink, mi pedig bemehettünk az előtérbe. Megálltunk a recepciós pult előtt.

-Jó estét!- mosolyog ránk a nő.- Mr. és Mrs. Dontson?

Felnéztem a fiúra, de ő büszkén csak annyit mondott:

-Igen.

Ez több volt mint fura. Hisz nem vagyunk együtt.

-A második emeleten van a foglalt szobájuk, a 261-es. Menjenek fel nyugodtan, a csomagot fel fogják vinni.

Kicsit megfeszültem. 261, mint az a bizonyos kórterem.. Tom csak megsimogatta a kézfejem az összekulcsolt ujjainkon keresztül, majd átvette a kulcsokat. Beálltunk a liftbe, megnyomta a gombot, és hosszú puszit nyomott a hajamba. Nem szóltunk semmit.

Nem sokára egy pittyenés jelezte hogy fenn vagyunk, nyílt az ajtó, és elindultunk a folyosón. Megálltunk a megfelelő szoba előtt és kinyitotta. Ahogy beléptünk, rózsa illat csapta meg az orrom, és leesett az állam. Krémszínű falak, gyönyörű rózsás ágynemű a hatalmas franciaágyon, bordó csempéjű fürdőszoba, tökéletes parketta, kifogástalan csipkefüggöny, és meseszép csillár.

-Thomas, ez elképesztő!- forgok körbe a szoba közepén.

-Annyira imádoooom!- vigyorodik el és hirtelen nekem rohan, ellökve az ágyig, majd fölém mászik.

Nevetve karoltam át a nyakát miközben lerúgtuk a cipőnk. Felnyúltam egy párnáért, és miután erősen megfogtam, lelöktem magamról, felálltam az ágyra és fejbe vágtam vele. Azonnal elkapott egy másik párnát, de mivel feküdt, ezért csak a lábam tudta megütni vele. Én viszont tökéletesen eltaláltam a derekát.

-Még megkeserülöd!- fogja meg a bokáim és kirántja alólam a lábaim.

A puha matracra estem, mire azonnal fölöttem termett és a fejem fölé fogta le a kezeim. A hirtelen ugrálástól kicsit gyorsabban vettük a levegőt, és elég közel voltunk egymáshoz, mivel óvatosan rám feküdt. Egy idő után eltűnt a mosoly az arcunkról, mert teljesen elvesztünk egymás szemeiben, és maradt a némaság. Aztán feje kicsit megbillent előre, és ajkaink abba hagyták a zihálást, most már csupán egymást akarták. Őrjítő volt milyen lassan közeledett, de nem tudtam tenni semmit, mert minden mozdulási pontom lefogta.

Kínzó apró kis milliméterek választottak már csak el tőle, amikor hirtelen kopogtak és rögtön nyílt is az ajtó.

-Itt vannak a csomagok!- jön be egy alkalmazott, és mivel nekünk háttal volt, nem vette észre mit zavart meg.

De esélye se volt megtudni, mert Tom egyből lemászott rólam hogy egy kis pénzt adjon a fiú fáradozásáért.

-Nem fogadhatom el.- ellenkezik.

- Ugyan már!- nyomja a markába a zöld hasút.

-Uram, itt minden el van intézve, nem kell..

-Tartsd csak meg. Senki sem fogja megtudni.- nyugtatja.

-Köszönöm.- motyogja zavartan és kimegy a szobából.

-Na kicsi lány, mit szeretnél az első este csinálni?- fordul ismét felém vigyorogva.

-Hmm, még nem is tudom..- ülök fel törökülésbe.

-Én azt ajánlom.. Hogy ma maradjunk itt fenn. Már késő van. Holnap reggel elmegyek a megbeszélésre, kettő felé végzek, és utána elmegyünk körbe nézni a városban, este elmegyünk valami jó étterembe vacsorázni, aztán majd még eldöntjük.- javasolja.

-Reggel keljünk fel kicsit korábban. Kicsit menjünk le a partra, nézzük meg!- kérlelem.

-De még van pár dolog amit át kell néznem a szakkönyvből..- gondolkozik.

-Tudsz mindent, felesleges!

-Tami..

-Naaa!- fogom meg a kezeit és oda húzom magam elé.

-Jó, lemegyünk!- szánja rá magát.

*                                 *                                   *

Mivel a fiúnak fél 9-kor már el kell mennie, ezért 7 órakor gondoltam ideálisnak az ébredést. Csak arra nem számítottam hogy Thomas képtelen felébredni.

-Kelj már feeel!- löködöm nevetve.

-Mmmm..- mormog vigyorogva, pontosan tudja hogy már a parton akarok lenni.

-Thomas, kééérleeek!

-Jó, jó. Indulhatunk. Mindjárt.- ül fel és a bőröndhöz cammog.

Előszed egy kemény aktatáskát, felnyitja, és egy gyönyörűen vasalt fehér ing villan meg belőle. Valamint fekete öltönynadrág, nyakkendő és egy zakó.

-Így akarsz jönni a strandra?

-Onnét egyenesen megyek a konferenciára.

-Tom ne csináld már! Visszajövünk!

-De akkor nem sokat időzünk.

-Nem baj! Csak nézzük meg!

Bólintott és lazább öltözéket választott. Még csak az hiányozna nekem hogy élére vasalt öltönyben mászkáljon ebben a rohadt melegben a parton..

Az ügyvédi ruháról le tudtam beszélni, de arról nem, hogy könyvet hozzon magával. Állítása szerint van amit elfelejtett az egyetem óta, és nem akar beégni. Így ahogy leértünk a strandra, napszemüvegben ült le egy homokos dombra és olvasni kezdett. Ott hagytam a papucsom mellette, és mezítláb indultam le a vízhez. A homok egyre inkább volt nedvesebb és kicsit hidegebb is, majd a tenger vize kijjebb mászott a partra. Bokáig ért, és megborzongtam attól a frissítő érzéstől, amit a sós levegő hozott magával valahonnan a vad óceánról, egy kis szellő kíséretében.

Megfordultam és a fiút néztem. Csak bújta azt a könyvet, úgy láttam meggyűlt a baja az elfelejtett dolgokkal. De feleslegesen olvassa, úgyse jegyzi meg most fél óra alatt. Meg amúgy is, olyan okos! Kizárt hogy „leégjen”. Kirohantam hozzá, fel a kis dombra, kikaptam a kezéből a könyvet és hanyatt döntöttem a homokba.

 Meglepődve mosolygott rám, de hamar fordított a helyzetünkön és maga alá fordított. Átkaroltam a nyakát és megsimogattam az arcát.

-Siess vissza a megbeszélésről!- nézek a szemeibe.

-Sietek.- bólint és kisimítja a homlokomból a hajam.- Mit fogsz csinálni addig?

-Még nem tudom. Nélküled semmihez sincs kedvem.

-Csak egyet kérek. Ne a szobában gubbassz. Fedezd fel a várost!

-De azt veled szeretném!

-Tamara..- kezdene bele valami győzködésbe, de befogom az ajkait.

-Nem fogok bele halni 3 órába amit filmezéssel töltök. Az elmúlt egy évem sokkal nagyobb eséllyel ölt volna meg.

Látva hogy nem akar semmit se hozzáfűzni, elengedtem a száját. Lemászott rólam, ledobta a pólóját, mellé a szemüvegét is, és berohant a vízbe. Mire feltápászkodtam már bokáig állt benne.

-Na gyerünk! Te akartál lejönni!- tárja ki a karjait.

Futni kezdtem felé, majd a nyakába vetettem magam. Kicsit felemelt, és szorosan ölelt magához.

A lendülettől forgott velem kettőt, aztán berohant velem a vízbe, és amikor már térdig is ért, egyszerűen eldőlt, rántva magával. Csak a víz alatt engedett el, és már külön kapálóztunk a felszínre. Igyekeztem leszedni az arcomról az oda tapadt hajam, de amikor már teljes mértékben láttam, feltűnt hogy bámul már pár perce. Peckemre fehér felső volt rajtam, ami szintén rám tapadt, és még a fekete melltartóm is átlátszott. Vigyorogva nyugtázta hogy milyen látványt varázsolt magának.

-Thomas!- szólok rá, és lökök egyet rajta, mire eltűnt a vízbe.

Elnevettem magam, és pont levegőt vettem, amikor kirántotta alólam a lábaim, és én is elsüllyedtem tengerbe. A víz alatt oda húzott magához és úgy állt fel, hogy a karjaiban voltam. Természetesen nem sok időt töltöttem a levegőn, hamar eldobott, majd utánam vetette magát. A helyzet az hogy hirtelen eltűnt alólam a talaj és csak a mélység volt. Megijedtem. A pániktól hamar elfogyott az oxigénem és nem jutottam ki felszínre. De két erős kar ragadott meg és egy derékra tudtam fonni a lábaim, miközben törtünk fel a magasba, és egyszer csak levegő jutott a tüdőmbe.

-Tamara, jól vagy?- mér végig aggódva Dontson és megfogja az egyik kezem, miközben egy puszit lehet a homlokomra.

-P..Persze.- motyogom.- Csak nem tudok úszni.

-És még csak most szólsz?! Meg is fulladhattál volna!

-De szerencsére itt van nekem egy orvos.- vigyorgok rá.

-Te bolond vagy!- állapítja meg, hogy még ilyen helyzetekben is viccelődök.

A kezei közt vitt ki a partra, és a papucsom mellett rakott csak le. Megcsípte a hasamra tapadt pólót, hogy ne ragadjon rám annyira.

-Ez kifejezetten jó ötlet volt.- bólint, a felsőtestem bámulva.

-Lehetséges hogy nem nézel ilyen perverzül?- röhögöm ki.

-Most miért?- nevet.- Akkor kezdj magaddal valamit!

-Vegyem le?- pillantok fel rá.

-Akár.- megy bele a játékba.- Most már úgyis mindegy. Látok mindent.

-Csak szeretnéd!- nyomom a kezébe a pólóját.- Inkább te tüntesd el innét ezt a 4.. kockát.- bökök a hasára.

-Zavar?

-Egy egészen kicsit..- pimaszkodok.

-Akkor jó. Nem veszem fel.

Kikaptam a kezéből, megkerestem a fej részét és a nyakába húztam. Nem vártam meg hogy mit csinál, elindultam vissza az emberek közé.