Halihó!
Sok vívódás után úgy döntöttem, megnyitom a blogom. Őszintén szólva még fogalmam sincs mi lesz a sztori vége, de garantálom hogy bőven lesz benne akció, energia, veszély és persze szerelem is. Előre is elnézést, de a történet eleje elég gyászos, Tamara felett nehézkesen akar kisütni a nap, és az erő is egyre elhagyja. Nem akarok túl sablonos blogot, igyekszem izgalmassá tenni az egészet, és erre Thomas lesz a legnagyobb segítségemre. Hoztam egy kis ízelítőt, remélem tetszeni fog, és sikerült olyan jóra, hogy hozhassam az első igazi fejezetet. A nagybetűs fejezetet.
Bevezetés
Remegve ültem a kanapén, amikor csapódott az ajtó. Brandon
állt ott, megint részegen és megindult felém. Kicsit nehezen lépkedett, majdnem
összerogyott. Nem volt benne sok erő. De ezt rosszul gondoltam.
-Ne bánts!- motyogom és védekezésből az arcom elé kaptam a
kezeim.
-Szórakozunk egy kicsit!- ragadja meg a karom és felrángat
az emeletre.
A lépcsőn egyszer hasra esett, de kicsit sem volt vicces.
Hamar feltápászkodott, és újult erővel indult meg előre. Ahogy elértük a
szobát, vadul vetkőztetni kezdett.
-Brandon, kérlek ne!- tiltakozom
-Kussolj! Vagy azt akarod hogy kikösselek?!
-Ne!- kiáltottam, és a lábaimmal próbálom megfékezni.-
Engedj el, kérlek!
Dühösen lökött hanyatt az ágyra, és a csípőmre ült, ezzel
megfékezve hogy bármiféle ellenállást produkáljak. Elő kutatta a bilincseket,
és az ágytámlához rögzítette a csuklóim. Miután mozgásképtelenné tett, a
maradék ruhát is egyszerre tépte le rólam.
-Ne..- zokogtam fel.- Ne tedd ezt velem…
Figyelmen kívül hagyta a szenvedésem, és kíméletlenül bánt
velem. Akármennyire próbálkoztam leszedni magamról, lehetetlen volt. Aztán bele
fáradtam.. Szörnyen fájt a durvasága, de nem ellenkeztem tovább. Legalább
hamarabb szabadulok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése